A nettó nulla kibocsátás eléréséért folyó versenyben egyre több ország keresi a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének módjait. A karbonadó az egyik lehetőség, amelyet egyes kormányok használnak a fosszilis tüzelőanyagokból származó szennyezés csökkentésére és a tisztább technológiába való beruházások ösztönzésére.
Karbonadó és az ETS-rendszerek lényege
Az ipari üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem egyik pénzügyi eszköze a karbonadó. A karbon- vagy szén-dioxid-adó az a közvetlen adó, amelyet a nagy ipari vállalatok fizetnek a tonnánkénti üvegházhatású kibocsátások után. Ez a kormányok részéről egyfajta pénzügyi ösztönző a tisztább és hatékonyabb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazására.
A karbonadó helyett más gazdasági mechanizmusokat is lehet alkalmazni, mint például a felső határérték és a kereskedés rendszere, vagy a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), amelynél a kormányok a szén-dioxid-kvóták alapján korlátozzák a légkörbe évente kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.
Az áruk és a szolgáltatások előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátás után kivetett karbonadó, a szén-dioxid kibocsátás mellett, alkalmazható más üvegházhatású gázokra is, például a metánra vagy a nitrogén-oxidokra is. A kibocsátásokat a globális felmelegedést elősegítő potenciáljuk alapján vizsgálják.
Hány országban alkalmaznak karbonadót vagy más ösztönzőt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzésére?
A Világbank adatai szerint 2022 júniusában 68 közvetlen szén-dioxid-árazási eszköz működött a világ 46 országában. Ezek 36 szén-dioxid-adórendszert, azaz karbonadórendszert és 32 kibocsátáskereskedelmi (ETS) rendszert foglaltak magukba.
Az Európai Unió rendelkezik az egyik legjobb példával a felső határ kibocsátáskereskedelmi rendszerére. Az Unió így korlátozza a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét a határain belül, a vállalkozások pedig rugalmasan vásárolhatnak, illetve eladhatnak kibocsátási egységeket.
2021. július 14-én az Európai Bizottság elfogadta az új szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra vonatkozó javaslatot, ami azt hivatott biztosítani, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkenéséhez, ahelyett, hogy a szén-dioxid-intenzív termelést Európán kívülre tolná. Célja továbbá, hogy ösztönözze az EU-n kívüli ipart és a nemzetközi partnereket, hogy tegyenek lépéseket ebbe az irányba.
Az EU tehát a szén-dioxid határkiigazítással kiterjeszti a klímapolitikáját az importra is, ezzel egyenlő versenyfeltételeket teremtve az EU hazai gyártói számára azáltal, hogy megadóztatja az olyan energiaintenzív importot, mint az acél és a cement, amelyek magas üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkeznek, de hazájukban még nem vonatkozik rájuk az éghajlat-politika.
A törekvések ellenére, a Nemzetközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint, a világ 2040-re 1,5°C-os hőmérséklet-növekedés felé tart, ami igencsak távol áll a Párizsi Konferencia eredeti, 1,5%-os csökkentést célzó vállalásától.
A Ne Bántsd Az Erdőt Egyesület valódi fenntarthatósági megoldást biztosít, hitelesített és egyszerűen megvalósítható módon. Amennyiben Önnek is fontos a Föld élővilága és gyermekeink jövője, ismerje meg a célkitűzéseinket, és vegye fel a kapcsolatot velünk még ma.>>>
