Karbonsemleges fogalomtár

Mi a karbonlábnyom?

A termékek/szolgáltatások és szervezetek által szén-dioxid egyenértékben (CO2e) kifejezett nettó kibocsátott és visszavont ÜHG mennyiséget jelentő indikátor. Termékek/szolgáltatások esetében a karbonlábnyom lehet teljes (TKL) illetve részleges (RKL). 

 

Hogyan kell a karbonlábnyom indikátort meghatározni?

A karbonlábnyom meghatározás alapja a termék/szolgáltatás esetében az életciklus elemzésen alapuló CO2 kibocsátás meghatározása. A szervezetek esetében a meghatározás alapja elsődlegesen a szervezet által használt input anyag és energiaforrások valamint ezek CO2 output kibocsátásának értékelése. Az értékeléshez különböző szabványok állnak rendelkezésre.  

 

Ki mérheti a karbonlábynomot?

A karbonlábnyom meghatározását saját határkörben, megfelelő szakemberrel rendelkezve a cégek/ szervezetek is elvégezhetik. Mégis a meghatározás semlegességének megőrzése érdekében célszerű a külső szakértő bevonása. Mi a Soproni Egyetemmel közösen hoztuk létre a vállati karbon lábnyom auditunkat.

 

A karbonlábnyom mérésére milyen számítógépre alkalmazott programok állnak rendelkezésre?

Az igénylők részére több program is rendelkezésre áll, mint a Sima Pro, Carbonostics, GaBI. A programokból általában több verzió is elérhető. A programok alkalmazása nem helyettesíti a tényleges LCA elemzést.

 

Kötelező-e a karbonlábnyom mérése?

Nem. Viszont egyre több vállalkozás, elsősorban a globális piacon jelenlevő multinacionális cégek marketing céllal feltüntetik a karbonlábnyomot termékeiken, illetve a harmadik fél részére a vállalkozásukról készített jelentésekben (pl. társadalmi felelősségvállalás, CSR).

 

Lehet-e a karbonlábnyomot címkével jelölni?

Igen. A címkézésre jelenleg nincs egységesen elfogadott szabályozás, minden ország saját hatáskörben oldja meg. A magánszektorban több ország (Nagy- Britannia, Franciaország, Japán, Svédország, Svájc, Ausztria, Spanyolország, Dél-Korea, Tajvan) vállalkozása is bevezette a termékjelölést.

 

Fel kell-e tüntetni (címkével jelölni) a terméken/szolgáltatáson a karbonlábnyomot ?

Nem. Ha már az LCA elemzéssel meghatározták a karbonlábnyomot érdemes azt kommunikálni a partnereknek/vásárlóknak. Az elemzés elvégzésének egyik fontos célja, hogy a terméken feltüntessék a karbonlábnyomot, ezáltal is, megkülönböztethetővé tegyék a hasonló termékekkel szemben. A karbonlábnyom jelölés alkalmazása fontos marketing eszköz. 

 

Változik-e a jelölés az egyes országok között?

A termékeknek/szolgáltatásoknak karbonlábnyomának jelölésére nem alakult még ki egységes címkézés, ezért a címkék formája, tartalma az alkalmazó országok között változó.  A címke alakja általában az emberi lábnyomra, levélre vagy más alakra utal. Általában egy számot (mutatót) jelöl, amely a termék/szolgáltatás karbonlábnyomát mutatja CO2e kifejezve. Ha a címkén két szám is található, a második (alsó) szám a vállalt csökkentési kötelezettségre való utalásra vonatkozik, például Nagy –Britanniában. 

 

Hogyan függ össze a karbonlábnyom, a vízlábnyom és az ökológia lábnyom?

Mindhárom indikátor lábnyom meghatározásának célja a környezet védelme. A karbonlábnyom a levegő védelmével és az energiatakarékossággal foglalkozik, a vízlábnyom a vízforrások hatékony hasznosításával, míg az ökológiai lábnyom az emberi tevékenység rendelkezésére álló erőforrások (talaj, bio-diverzitás, víz) való gazdálkodását, az eltarthatóságot mutatja. A komplex környezeti elemzésekhez, mindhárom mutató kiszámítása ajánlott (lábnyom család). Meghatározásukra külön-külön szabvány áll rendelkezésre. A legkidolgozottabbak a karbonlábnyom szabványok.  

 

Milyen szabványok állnak rendelkezésre a karbonlábynom meghatározásához?

A karbonlábnyom meghatározása végezhető termék/ szolgáltatás, szervezeti (vállalkozás/ cég, önkormányzat, kormányzati szerv) vagy ország szinten. Minden szinten eltérő szabványokat alkalmaznak. A termékek /szolgáltatások szintjén a GHG Protocol  Product Accounting & Reporting Standard és a GHG Protocol Corporate Value Chain (Scope 3) Accounting and Reporting Standard szabványt, továbbá a PAS 2050:2008-t használják. A készülő ISO 14067 szabvány további lehetőséget ad a termékek ÜHG kibocsátásának érékelésére. Szervezeti és országos szinten a GHG Protocol Corporate Standard valamint a Scope 1 és Scope 2 szabvány alkalmazható.

 

Mi a Kyotoi Jegyzőkönyv? 

Egy 37 ország által elfogadott az ÜHG kibocsátások csökkentést megcélzó nemzetközi egyezmény. Az egyezmény vezette be a karbon kredit kereskedést. A jegyzőkönyvet  elfogadó országok vállalták, hogy a 2008-2012 időszakban az 1990-es szinthez képest átlagban 5%-al csökkentik az ÜHG kibocsátásukat. Az egyezmény 2012-ben lejár. 

 

Mi a karbon offset? 

Pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi vállalkozások és országok részére az ÜHG kibocsátás csökkentését, pl. újrahasznosítható energiaforrások alkalmazásával. 

 

Mi a karbon kredit? 

Egy egységnyi karbon offset mértéke, amely egy tonna CO2e –vel egyenlő. A karbon kredit a tőzsdei részvényekhez hasonlóan a kereskedés tárgya és a karbon kibocsátás pénzügyi megtestesítője lehet.

 

Mi a kapcsolat a karbonlábnyom és a fenntartható termelés és fogyasztás között?

A fenntartható termelésnek és fogyasztásnak része a környezetvédelem, ezen belül is az ÜHG gázok kibocsátásának csökkentése. A termékek/ szolgáltatások és a szervezetek karbonlábnyomának meghatározásával csökkenthető a környezeti terhelés.

 

A CO2 kibocsátás csökkentésére való utalásra milyen hasonló fogalmak jelentek meg az utóbbi években? 

A CO2 kibocsátás csökkentésére illetve a klímavédelemre számos további fogalom jelent meg a szakmában, mint a zéró karbon emisszió, alacsony karbon kibocsátással rendelkező vállalat/ termék/ szolgáltatás, alacsony karbon-gazdaság, karbon semleges tevékenység, karbon kereskedelem, dekarbonizációs útiterv, zöld közbeszerzés, zöld stratégiák,

    

 

Speciális kérdések

 

Milyen adatokra van szükség a karbonlábnyom meghatározására?

Az elemzéshez elsődleges (pl. a forrásnál megtalálható, mérésből származó adatok) és/vagy másodlagos (pl. adatbázisokból származó) adatok szükségesek. Az adatok relevánsak, teljesek, pontosak és átláthatóak legyenek. Egy évre vonatkozó átlagra vetítve dolgozzuk fel az adatokat.

 

Mi a karbonlábynom életciklus elemzés?

A termékek/szolgáltatások életciklusok alatt a termékhatárokon belüli ÜHG kibocsátásának felméréséhez használt eljárás.

 

Mi a teljes (TKL) és mi a részleges karbonlábnyom (RKL)?

A teljes karbonlábnyom a termelőtől a végső felhasználóig (fogyasztóig) elemzi a termék életútját (business to consumer, B2C). A részleges karbonlábnyom a termelőtől egy másik (nem végleges) felhasználóig elemzi a termék/szolgáltatás karbonlábnyomát (business to business, B2B), 

 

Milyen időperiódusra lehet az elemzést végezni?

Általában egy éves periódusra. Ha a kibocsátás az egy évet meghaladja, súlyozott átlagszámítást kell alkalmazni. 

 

Milyen ÜHG kibocsátási forrásokat kell figyelembe venni?

Az elemzéshez az energiafogyasztást, üzemanyag felhasználást, hűtőanyag veszteséget, szolgáltatásokat, területváltást, hulladékképződést, a mezőgazdasági tevékenységeket kell figyelembe venni.  A fosszilis energiaforrásokból származó kibocsátást be kell számítani az elemzésbe, a biológiai forrásokból származót nem kell beszámítani, kivétel a terület váltáskorit.  A CO2 kibocsátással nem járó fosszilis és biológiai források kibocsátásait be kell vonni az elemzésbe.

 

Hogyan határozza meg az elemzés határait? 

Ha a termékre már létezik termék kategória szabály (product catagory rule, PCR), akkor az elemzésnél azt figyelembe kell venni. Ha nincsen PCR, akkor minden termékre és folyamatra meg kell határozni az elemzés határait, mint a felhasznált anyagok, energia, gyártási/szolgáltatási folyamatok, szállítás, tárolás, felhasználás, végső felszámolás. 

     

Mi a teendő, ha egy termék kibocsátása egy éven belül változik?

Elegendő adatot kell összegyűjteni, hogy a termék életciklusa alatti átlag ÜHG mennyiségét meg lehessen határozni.

 

Hány évre érvényes az elemzés?

Max. 2 év, hacsak a termék életciklusában nincs változás. 

 

Ha a termék előállítás során melléktermék is keletkezik, mi a teendő?

Az ún. allokációs eljárást kell alkalmazni, amikor a termék előállítási folyamatot 2-3 kisebb folyamatra osztják, majd a kisebb folyamatok input és output adatait összegzik, vagy a termelési rendszer határát kibővítik, azzal a céllal, hogy a melléktermék funkciói is bekerüljenek. Ha egyik eljárás sem alkalmazható, akkor a fő termék és a melléktermék gazdasági értékének függvényében történik a kibocsátás megállapítása.

 

Fuvarozás esetén hogyan értékelendő a kibocsátás, ha a raktérben többféle termék található?

Javasolt a tömeg szerinti megosztás. A vissza fuvart is számításban kell venni.

 

Ki végezheti el a karbonlábnyom számítás ellenőrzését?

Az ellenőrzés történhet az ISO 14025 szerint vagy III. típusú ellenőrzés szerint, amikor a nemzeti akkreditációban jóváhagyott szervezet végzi az ellenőrzést. Továbbá az ISO 14024 szerint vagy II. típusú saját ellenőrzés szerint, valamint harmadik feles ISO14021 szerint vagy I. típusú ellenőrzés szerint. Leggyakoribb a magánszféra által alkalmazott III. típusú ellenőrzés.

További kérdésed van, vagy szükséged van hivatalos karbon auditra?

Vedd fel velünk a kapcsolatot az alábbi linkre kattintva >>