top of page
  • NBAE

Európai klímarendeletet 2022

A Tanács elfogadta az európai klímarendelettel kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontját, és ezzel lezárta az elfogadási eljárást, továbbá jogszabályban rögzítette azt a célt, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia. Erre az Európai Parlamenttel április 21-én létrejött politikai megállapodást, valamint a Parlament első olvasatbeli álláspontjának június 24-i elfogadását követően került sor.


EU klímarendeletet 2022
EU klímarendeletet 2022

Melegen üdvözlöm az első uniós klímarendelet elfogadásának utolsó lépését. E rendelet az uniós jogba foglalja a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célt. A portugál elnökségnek kiemelt célja volt az, hogy megállapodás szülessen az európai klímarendeletről, és örömömre szolgál, hogy sikerrel jártunk. João Pedro Matos Fernandes, Portugália környezetvédelmi és éghajlat-politikai minisztere

A klímarendelet amellett, hogy kitűzi a klímasemlegességi célt és azt a törekvésként megfogalmazott célt, hogy az Unió 2050 után negatív kibocsátást valósítson meg, kötelező erejű uniós éghajlat-politikai célként előirányozza, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátás) 2030-ra az 1990-es értékhez képest legalább 55%-kal csökkenjen. Annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig elegendő erőfeszítés történjen a kibocsátások csökkentése és elkerülése érdekében, a klímarendelet bevezeti azt a korlátozást, hogy az elnyelések legfeljebb 225 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel járulhatnak hozzá az említett célérték eléréséhez. Az Unió továbbá törekedni fog arra, hogy 2030-ra nagyobb volumenű nettó szénelnyelést valósítson meg.


Emellett a Bizottság adott esetben egy 2040-re elérendő köztes éghajlat-politikai célt fog javasolni, mégpedig legkésőbb hat hónappal a Párizsi Megállapodás alapján elvégzendő első globális értékelést követően. A Bizottság ezzel egyidejűleg közzéteszi majd az Unió üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, a 2030 és 2050 közötti időszakra szóló tervezett indikatív költségvetését, valamint az annak alapjául szolgáló módszertant is. E költségvetés azon nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátások indikatív teljes (szén-dioxid-egyenértékben kifejezett) mennyiségét jelenti, amelyek kibocsátására várhatóan sor kerül az említett időszakban, mégpedig anélkül, hogy ez veszélyeztetné az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeit. E költségvetés külön információkat tartalmaz majd a kibocsátásokra és az elnyelésekre vonatkozóan.


Az európai klímarendelet létrehozza az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. E testület feladata az lesz, hogy független tudományos tanácsadást nyújtson az uniós intézkedésekkel, az éghajlat-politikai célokkal és az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos indikatív költségvetésekkel kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy ezek összhangban állnak-e az európai klímarendelettel és az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá hogy mindezekről jelentést készítsen.


A Bizottság együtt fog működni a gazdaság azon ágazataival, amelyek úgy döntenek, hogy önkéntes indikatív ütemterveket készítenek az Unió 2050-re elérendő klímasemlegességének megvalósításához nyújtandó hozzájárulásukról. A Bizottság ezen ütemtervek kidolgozásának figyelemmel kísérése mellett elő fogja segíteni az uniós szintű párbeszédet, valamint a bevált gyakorlati módszereknek az érdekelt felekkel való megosztását.


Háttér és a további lépések

Az Európai Tanács a 2019. december 12-i következtetéseiben jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az EU a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban 2050-re klímasemleges legyen, és emellett elismerte, hogy a költséghatékony, méltányos, valamint társadalmilag kiegyensúlyozott és igazságos átmenet biztosítása érdekében megfelelő eszközöket, ösztönzőket, támogatást és beruházásokat magában foglaló, valamint minden tagállam számára előnyös támogató keretet kell létrehozni, amely lehetővé teszi a kiindulási pontok tekintetében eltérő nemzeti körülmények figyelembevételét.


Az Európai Bizottság 2020. március 4-én az európai zöld megállapodás fontos részeként elfogadta az európai klímarendeletre vonatkozó javaslatát. A Bizottság 2020. szeptember 17-én javaslatot fogadott el, amellyel úgy módosította az eredeti javaslatát, hogy abban szerepelhessen a 2030-ra elérendő, legalább 55%-os uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzés. A Bizottság emellett közleményt tett közzé a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervről, amelyet átfogó hatásvizsgálat kísért.


Az Európai Tanács a 2020. december 10–11-i következtetéseiben jóváhagyta azt a kötelező uniós célkitűzést, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os Unión belüli nettó csökkentést kell elérni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában.

A Tanács 2020. december 17-én általános megközelítést fogadott el az európai klímarendeletre irányuló javaslatra vonatkozóan, amelyet követően a Tanács és a Parlament háromoldalú egyeztetéseket indított azzal a céllal, hogy megállapodásra jusson a végleges szövegről.


A Tanács és az Európai Parlament között 2021. április 21-én ideiglenes politikai megállapodás született a javaslatról.


Most, hogy mind az Európai Parlament, mind a Tanács elfogadta az európai klímarendeletet, azt a hatálybalépése előtt aláírják és kihirdetik a Hivatalos Lapban.


forrás: www.consilium.europa.eu/


15 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page